A NUTEX közölte, hogy a december 29-i rendkívüli közgyűlésen szavazni fognak többek között a részvényenként 25 forintos osztalék kifizetéséről.
Bár az évezred eddigi legmagasabb megtakarítási rátáját produkálhatja idén a magyar lakosság, a harmadik negyedév kifejezetten gyengén sikerült. 100 forintnyi új megtakarításból 53 forint állampapírba, 46 pedig befektetési jegybe áramlott ekkor, több mint egy év után újra csökkent a folyószámlabetétek állománya, a tőzsdei részvényekből pedig négy éve nem áramlott ki annyi tőke, mint most.
Ahelyett, hogy fogyasztana, megtakarít a magyar: miközben a kiskereskedelmi forgalommal komoly gondok vannak, a megtakarításoknál 2005 óta nem láttunk akkora emelkedést, mint az elmúlt egy évben. Ráadásul most már reálértéken is jelentősen gyarapodtak a háztartások, másfél évnyi visszaesést magunk mögött hagyva ezzel. A relatíve magas megtakarítási ráta és a hozamkörnyezet egyaránt kedvez a piacnak, és hosszú idő után először újra akadt olyan megtakarítási forma a második negyedévben, amely tranzakciós alapon az állampapírokat és a befektetési alapokat egyaránt megverte. Fontos téma lesz mindez a Portfolio szeptember 17-ei Future of Finance 2024 konferenciáján, érdemes mielőbb regisztrálni a szakmai rendezvényre!
Folytatódik a befektetési alapok és az állampapírok csatája: előbbiek állománya áprilisig több mint 900 milliárddal nőtt, az állampapírok 300 milliárdos növekményét pedig egyelőre a bankbetétek is megelőzik. Van azonban a számoknak egy másik olvasata is, amelyben az állampapírok már korántsem szerepelnek olyan rosszul.
Idén új szintre emelkedett a befektetési alapok és állampapírok csatája a lakosságnál: az első negyedévet egyértelműen az előbbiek nyerték, a befektetési alapok állománya több mint 900 milliárddal ugrott meg, miközben az állampapíroké csupán 170 milliárddal. Nem olyan rossz azonban az állampapírok helyzete, ahogy az elsőre tűnik, mutatjuk, miért.
Új ajánlásban erősítette meg az MNB a nyilvános, nyílt végű ingatlanalapok befektetési jegyei visszaváltási ideje, illetve az alapok mögött álló, ingatlanokhoz kötődő fedezetek likvidálhatósága közötti összhangot. Törekedni kell a legalább 180 napos visszaváltású ingatlan befektetési jegyek sorozatainak kibocsátására, forgalmazására. A rövid visszaváltású sorozatok forgalmazási maximumának módosítása felügyeleti engedéllyel, a befektetők érdekét nem veszélyeztetve történhet. Az ügyfeleket mindenkor tájékoztatni szükséges a kockázatokról - derül ki az MNB közleményéből. Az ingatlanalapokkal kapcsolatos újabb változásokról itt írtunk.
2022 katasztrofális év volt a megtakarítók számára, a háztartások pénzeszközállománya világszinten 2,7 százalékkal zsugorodott, ami a legsúlyosabb visszaesés a 2008-as pénzügyi világválság óta -derül ki az Allianz friss, Globális Vagyonosodási Jelentéséből. Miközben világszinten az értékpapírokban lévő megtakarítások visszaestek, a bankbetéteknél pedig erőteljes növekedés látható, Magyarországon éppen fordított trend következett be: a magyar háztartások még sosem vásároltak ennyi értékpapírt egy év alatt. A nettó pénzeszközállományt nézve pedig Magyarország a 30. helyre került a leggazdagabb országok rangsorában.
Az Aegon Alapkezelő Zrt. és az OTP Alapkezelő Zrt. elkülönítik orosz részvénybefektetési alapjaikon belül a befagyott, illetve a likvid eszközállományt. A befektetési jegysorozatok megosztása nem változtatja meg a befektetők vagyonát, pusztán annak megosztásáról van szó. A hazai orosz kitettségű befektetési alapok állománya minimális a befektetési alapok piacán belül - derül ki az MNB közleményéből.
Eszeveszett tempóban rombolja a háztartások megtakarítási képességét és meglévő megtakarításainak értékét az infláció, miközben a befektetési jegy lett az új állampapír. Egy mondatban így lehetne összefoglalni a 2022-es év eseményeit a hazai megtakarítási piacon, amelynek éves statisztikáit hétfő reggel tette közzé az MNB. A témával a Portfolio március 8-ai Biztosítás 2023 konferenciáján is foglalkozunk, érdemes eljönni.
Duplán rosszul jár a magyar lakosság megtakarítással rendelkező mintegy 40%-a az inflációval: utoljára 2015 elején tudtak olyan keveset megtakarítani a háztartások, mint az idei harmadik negyedévben, másrészt a meglévő megtakarítások reálértékét is több mint 10%-kal csökkentette év eleje óta a fogyasztói javak drágulása. A negyedév fontos fejleménye volt az állampapírok térvesztése a befektetési alapok javára.
A nagy júniusi devizakötvény-kibocsátás hatására a külföldi befektetők váltak ismét a magyar állampapírok legnagyobb tulajdonosaivá: kezükben van az állomány 28%-a, megelőzve a hajszállal kisebb aránnyal bíró magyar háztartásokat és a 27%-os hazai hitelintézeteket. A lakosság inkább befektetési jegyeket (+131 milliárd) és részvényeket (+51 milliárd) vásárolt nyár elején, pedig mindkettőn jelentős átértékelődési veszteséget szenvedett el (63, illetve 32 milliárd forintot). Az MNB friss értékpapír-statisztikáiból szemezgettünk.
Kansas állam republikánus szenátora kínai gazdasági érdekeltséggel vádolta meg Anthony Faucit, a Fehér Ház vezető egészségügyi tanácsadóját. A szenátor és a járványszakértő nemrég egy meghallgatás során keveredett vitába, amely sorén Fauci bolondnak nevezte a republikánus politikust.
Folyószámlára és állampapírba áramlott a legtöbb friss megtakarítás, de a legnagyobbat a tőzsdei részvényeken és a befektetési alapokon nyertek a magyar háztartások 2021 első felében – mutatják az MNB ma közzétett adatai. Rossz hír azonban, hogy úgy megugrott az infláció, hogy megtakarításaink összesített reálértéke nem nőtt az év első 6 hónapjában.
Közzétette júniusi értékpapír-statisztikáit a Magyar Nemzeti Bank. Tranzakciókból eredően 79 milliárd forinttal növekedett a háztartások tulajdonában lévő értékpapírok állománya a nyár első hónapjában, ebből 64 milliárdos növekmény a állampapíroknak köszönhető, vagyis legalábbis az értékpapírok között még mindig szinte egyeduralkodó a lakossági állampapír.
Az MNB 19,2 millió forint bírságot szabott ki az Erste Alapkezelő Zrt.-re az általa kezelt ingatlanalapokat érintő jogsértő eljárás miatt. A bírságösszeget többek között a szabálysértés súlya, kockázata és az alapkezelő piaci részaránya alapozta meg - derül ki az MNB közleményéből.
Ahhoz képest, milyen bukókat szenvedtek el tavaly tavasszal az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak, az idei első negyedéves befektetési eredmények már sokkal biztatóbbak. Érdekesség a friss adatokban, hogy míg a magánkasszák csökkentették, az önkéntes pénztárak növelték részvénykitettségüket az utóbbi hónapokban, és jó hír, hogy az önkéntes kasszáknál megállt a taglétszám csökkenése.
Így gondolkodhat Donald Trump?
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
A BRICS-tagság felé fordul az ország az EU-csatlakozás elhúzódása miatt.
Steve Cohen borúlátóbbá vált az amerikai gazdaság kilátásaival kapcsolatban.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
